Schlosser Imre: Fél évszázad a futballpályán 1958

Schlosser Imre könyve nem szakkönyv. Azonban élettörténete tanulságos, hiszen ott volt, amikor kialakult a magyar futballkultúra, aminek kialakításában aktívan részt vállat.

Leírja tapasztalatait, milyen az, amikor a játéktudás kialakul. Hogyan és milyen hatások érték a rongylabda, a gumilabda, majd az igazi bőrfoci által használata által?

Leírja, hogy gyerekként autodidakta módon hogyan sajátították el a futball alapjait, hogyan változtatták meg a pályaméreteket növekedésükkel párhuzamosan.

Rövid életrajz

Schlosser Imre (Budapest, 1889. október 11. – Budapest XII., 1959. július 18.) magyar válogatott labdarúgó, edző. Korának legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai napig magyar csúcs. Legendásan görbe lábú játékos volt. Népszerűségére jellemző, hogy játéka sok fiatalnak szolgált mintául és indított el a labdarúgás felé.

1906 őszén 17 évesen lett a válogatott tagja. Az akkori szövetségi kapitány, Hajós Alfréd hívta meg a keretbe. 1927-ig 68 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 59 gólt szerzett. Szintén rekord, hogy válogatott pályafutása 21 évet ölel fel.

1955. október 16-án a 100. magyar-osztrák mérkőzésen az ő vezetésével vonultak ki a csapatok és a kezdőrúgást is ő végezte el a Népstadionban, 104 000 néző előtt.

Videók

Konklúziók

borito_2007.qxdRészlet: A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei című könyvből.

A Schlosser könyv kapcsán két területtel fogunk foglalkozni:

  1. képzés
  2. tradíció, klubkultúra, klubszellem

KÉPZÉS

Kiinduló pont:

  • A Schlosserék idejében használatos rongylabda funkciója azonos a mai FUTSAL, illetve szivacslabdával. A rongylabda és a FUTSAL illetve szivacs labda közös tulajdonsága, hogy nem pattog. A labda „nem pattogása” kulcsfontosságú a képzés során.

 RONGYLABDA = FUTSAL LABDA

Mik a rongylabda típusú labdával való képzés előnyei? 

  • a kezdő játékosnak sokkal hamarabb kialakul a széles figyelme, következésképpen hamarabb ismeri fel a játék értelmét. A fenti eszköz (rongylabda) alkalmazásával a játékos sokkal hamarabb felismeri a játékot, hiszen fel tudja emelni a fejét a labdáról, mert a labda nem pattog. Anélkül, hogy kialakult volna a játékosnak a széles figyelme a magas szintű labdakontroll miatt, már keresi az együttműködés lehetőségét a társaival. Következő lépésben, amikor belép a pattogósabb gumilabda, egyszerűbb a játékos helyzete, mert már felismerte a játék értelmét, most az eddigi együttműködést illeszteni kell az új labdához. Ugyanez vonatkozik a bőrlabda belépése esetén.
  • a játékos a képzés kezdetétől kezdve a stílustechnikát tanulja, vi.:
  • rövid passzos játék,
  • játék földön tartott labdával
  • a rongylabda használatával hamarabb alakul ki a finom koordináció, vi. a labdaérintés puhasága, hiszen a könnyű, puha rongylabda ezt kikényszeríti a „hatás, ellenhatás” törvénye alapján, amikor a labda kontaktusba kerül a kezdő játékossal.
  • a játékos a stílustechnika elsajátításával párhuzamosan megismeri a tradíció stílusjellemzőit
  • a stílusjellemzők megismerése már a képzés kezdetén csapatjáték – szervezési alapelvként beépül a játékos gondolkodásába

Megjegyzés:

A mai képzési sorrend pont fordított. Hosszú ideig birkózik a játékos, hogy kialakuljon a megfelelő labdakontrollja, majd kialakuljon a széles figyelme. És csak az előbbiek után tudja a játék értelmét felismerni.

Ahelyett hogy már korábban, a játék összefüggéseiben tanulja meg a stílustechnika szituációban való használatát. (szituációs stílustechnika)

A képzés eszközei, időrendi sorrendben, illetve az alkalmazott játékterület:

Idő Képzés eszköze: labda Labda jellemzője Pálya: a képzés helyszíne Pálya és játék  jellemzői
8 – 10 év Rongylabda „könnyű, nem ugrik” Játszótér – Nincsenek határoló vonalak– Szabad játékszabályok
10 – 11 év Gumi labda „könnyű és ugrik” Grund(kisméretű focipálya) – Vannak határoló vonalak– Szabad játékszabályok
11 évtől Bőrlabda „nehéz és ugrik” Nagypálya – Kötött pálya,– Kötött szabályok

A technikai alapja: 

  • rugalmasság + hajlékonyság

A játéktudás kialakításának lépcsői. Összefoglalva: 

Idézzük csak még egyszer Schlosser gondolatait:

Én mindent a rongylabdának köszönhetek. Azzal tanultam meg passzolni, lőni és cselezni. Igaz, hogy ez utóbbi nem bizonyult könnyűnek, mert a fiúkon kívül még a fákat is ki kellett cselezni. Amikor eszeveszett nyargalással 3-4 fiútól üldözve, gazellát megszégyenítő rugalmassággal és hajlékonysággal kellett ugrálnom a vastag fatörzsek között, külön művészet volt megtalálni a két fával jelzett kapu felé vezető utat.” 

Most leírjuk a a játéktudás kialakításának lépcsőit mai megfogalmazásban, de Schlosser gondolatai alapján.

  1. Játék értelmének felismerése 
  2. Széles figyelem kialakítása
    • eszköze:
    • FUTSAL labda
    • labdakontroll gyakorlatok
  3. A magas szintű technika kialakításának koncepciója:

3/a) Stílustechnika elsajátítása.

elve: stílustechnika + mozgáskoordináció

képzés eszközeinek sorrendje: FUTSAL labda, gumi labda, bőrlabda

3/b) Szituációs stílustechnika kialakítása

rongylabda (ma FUTSAL labda) + stílustechnika + mozgáskoordináció + kis pályás játék = szituációs stílustechnika

KULTÚRA, TRADÍCIÓ, KLUBSZELLEM

A gyermek Schlosserék játékát leíró játékjellemzők: 

“A mi szemünkben a csősz bábáskodása olyan főbenjáró merényletnek számított személyes szabadságunk és szórakozásunk ellen, amelynél nagyobbat el sem tudtunk képzelni.” 

Játékjellemzők:

  • szabadság
  • szórakozás
  • játékosság
  • rövid passzos játék

A fenti jellemzők nem csak egyszerűen a gyerekek játékát leíró tulajdonságok, hanem képzés és stílusjellemzők. Vagyis a képzés, felkészítés, valamint a játékszervezés során a  követendő út. És innentől kezdve már iránytű és csapatjáték – szervezési alapelv lesz.

megj: a fenti stílusjellemzők az évek folyamán tovább fognak bővülni. De a kiinduló pont a fenti jellemzők maradnak. 

A későbbi évek folyamán a stílusjellemzők állandósultak, labdarúgó kultúrát, tradíciót hoztak létre.

Mik a stílusjellemzők funkciója? 

  • IRÁNYT MUTAT. A stílusjellemzők meghatározzák a képzés, felkészítés sarokpontjait.
  • JÁTÉKOT SZERVEZ. A stílusjellemzők csapatjáték – szervezési alapelvek lesznek, amik meghatározzák a csapat játékmódját, és a játékos viselkedésmódját.

Mik az eredményességet befolyásoló tényezők Schlosser szerint? 

„Még így se ért volna el velünk olyan eredményeket, ha nem segítette volna munkáját az a pompás klubszellem  amit abban az időben ugyancsak a csapat erényének tartottak.”

  • korszerű edzés
  • stílus + tradíció= klubszellem

megj: az MTK stílus már 1917-ben létezett. Mát itt 1917-ben megjelenik a stílus kiinduló pontú labdarúgó felfogás. Ez a labdarúgó stílus fejlődött folyamatosan arra a szintre, hogy az egyetemes labdarúgás fejlődéséhez az MTK járult hozzá a visszavont centerjáték bevezetésével az 1950-es években.

Vagyis a klubtradíció megléte eredményességet befolyásoló tényező is!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*