SPORTMÓDSZERTAN: E z re d m á s ó d p e r c e k

A cikk témája: oktatható-e a kreativitás, edzhető-e az alkotóképesség?

Megjelent: Népsport 1975. október 10.

Pelé és társai.

A mexikói labdarúgó világbajnokságon emlékezetes, m ár-m ár legendás alakítás ragadtatta tapsra a nézőket: Pelé a félpályáról habozás nélkül az üresen maradt kapura lőtte a labdát. 


Az egyik legfontosabb tanulsága az volt ennek a jelenetnek, amit egy — egyébként más sportágban működő edző szűrt le:

„Ezt senkinek nem lehet megtanítani! Nincs a világon olyan edzés, ahol az ilyen ezredmásodpercnyi felismeréseket oktatnák, gyakorolnák.
Ennek az írásnak ez a témája.

Éppen ez az ezredmásodperc, éppen a zseniális felismerés és cselekvés mozzanata, amely minduntalan felbukkan, amikor két vagy több ember testközelben, egymás ellenében viaskodik, legyen az kézilabdázó vagy birkózó, legyen vívó vagy vízilabdázó.
Van ennek közszájon forgó meghatározása is:

„Ha a futballista olyan húzást alkalmaz, amely jobb, mint amit a néző kézenfekvőnek vél. És van ennek az ezredmásodpercnek egy gyakran használt, de keveset markoló kategóriája: helyzetfelismerés.
A kitűnő szakember Szabó János írja a Klasszis kosárlabdázó ismérvei című tanulmányában az ún. játékmesterekről:

„Én a kombinatív képességet a helyzetfelismerés és a kezdeményezés szerencsés találkozásának tartom. A helyzetfelismerés csupán azt jelenti, hogy a játékos villámgyorsan felismeri szerepét, lehetőségeit, a pillanatnyi helyzetben…” 

Alkotás

Tulajdonképpen az ilyen ezredmásodpercek döntenek ma a világversenyeken, a felkészülésnek az ilyen villanásnyi időkbe sűrített lényege méretik meg a szuperviadalokon. Ebben, persze, vannak eltérések.

„Az egyes sportágak követelménye a speciális és a sokoldalú aránya iránt más és más. Például a dobóatlétának vagy ugrónak egyetlen mozgásláncot kell begyakorolnia. A labdajátékosoknak, a küzdősportot művelőknek már sokkal több oldalú technikával kell rendelkezniük” — írja — Kárpáti Károly birkózó-mesteredző egyik cikkében.
Minden olyan esetben, amikor az ellenfél közvetlen, akadályozó testközelségével kell számolni, csakis a pillanat felismerése és az azonnali kezdeményezésreakció. vagyis — ne szégyelljük kimondani — az alkotókészség dönt.
Alkotás.

Bizonyos értelemben motiválja a szándék. Viktor Igumenov a szovjet kötöttfogású birkózók főedzője mondta:

„A mi versenyzőink úgy rögtönöznek, hogy minden testhelyzetben világos a céljuk. Két vállra kell fektetni az ellenfelet! Mások kievickélni igyekeznek a nehéz helyzetből, a mieink viszontgyőzni, hidalásból is!”

Összetevők.


A fenti idézetek talán sejtetnek valamit abból, hogy végső soron nem valami ördöngős, emberfeletti dologról van itt szó. Akkor hogyan nézzünk szembe azzal a Pelével kapcsolatos állítással: „ezt nem lehet megtanítani”?
A sorsdöntő ezred másodpercek alapját csak egyrészt jelenti a tehetség, másrészt viszont — a gyakorlás.

Labdarúgásra visszatérve, emlékezzünk csak. válogatottunk vereségére a londoni VB-n — Portugália ellenében. Kapu előtt — tévelyegve lepattanó — labdákat kotortak be hálónkba Torresék. Akkor, az első pillanatokban azt mondtuk: „a helyzetfelismerés döntött”.

A másnapi portugál nyilatkozatokból azonban kiderült, hogy tudatos felkészítés eredménye mindez.
Azt gyakorolták, hogyan kell a kapuba juttatni a lepattanó labdát. Hiszen az a labda tízezer esetben — tízezerféleképpen pattan!

Nem. Más az alapja az ilyesfajta edzésnek. Az egyik célja az, hogy már a puszta tényével is felhívja a figyelmet az ilyen szituációkra. A másik — és ez a sportalkotás előkészítésének leglényegesebb mozzanata —, hogy nem egyetlen konkrét helyzetet, hanem egyfajta szituáció, ezerféle, mindig más változatát állította a játékosok elé: oldják meg ezerszer az edzésen, hogy az ezeregyedik esetben — a mérkőzésen — már a korábbi sikeres és sikertelen megoldások tanulsága is hozzásegítsen a lehető legszerencsésebb lépéshez.
A rendkívül sok, összeszámláthatatlan szituáció elsősorban sokoldalú fizikai felkészültséget igényel. A befejező csatárnak például képesnek kell lennie arra is, hogy felhőfejessel és csukafejessel, belsővel és külsővel, ollózva vagy spárgázva juttassa a labdát a kapuba. Ehhez azonban sok mindenre van szükség. Például teljes idegi frissességre — a helyzet felismeréséhez. Sokoldalúan fejlett fizikai képességekre, hogy a felismert lehetőséget ne csak gondolatban, hanem a fizikai gyakorlatban is megoldja.

Új módszerek.

Csak végezetül mondjuk azt, ami, persze ugyancsak alapvető:

  • szükséges a sportági technika magas szintű elsajátítása is.

Ahogy a korszerű edzéselmélet megfogalmazza: „A mozgásmegoldás, magában foglalja a sportoló értelmi, fizikai képességeit. Tükrözi alkotó gondolkodásának színvonalát, pszichikai tulajdonságait. A mozgásvégrehajtás az észlelésnek. a felismert versenyhelyzet elemzésének, a feladat gondolati és mozgásos megoldásoknak. végrehajtásának végső terméke.”
Nyilvánvaló, hogy á rögtönzésekben gazdag, új típusú sportalkotáshoz — új felkészülési módszerek szükségesek. A labdajátékokban a TF docensének, Halmos Imrének tanulmánya például ilyen értelemben módszertani alapvetésnek számít. A fentiek alapján gondoljunk csupán arra, hogy az MTK-VM bajnok teniszcsapatának edzője nem beszél technikáról — elszigetelten —, hanem fizikailag megalapozott, taktikai célú technikai cselekvéssorokról, vagy ahogy ő nevezi: “játékelemekről”.
Ez nem elszigetelt, nem különálló jelenség. Az ezredmásodperc szerepének sorsdöntő növekedése nem más, mint a sport rohamos, világméretű fejlődésének parancsoló törvénye.
Írta: Szekeres István